Aki az utóbbi napokat budapesti (vagy Budapesten is dolgozó) idegenvezetőként, utazásszervezőként, buszosként élte meg, másról sem beszélt, mint arról, hogy mi lesz a buszos turizmussal, ha "ezek" tényleg lezárják a várat előlünk.
Mert ugye már jó ideje halljuk, hogy majd kiszorítják a várnegyedből az átmenő buszforgalmat, hogy lesz helyette buszparkoló, buszforduló, lift és miegymás, de hát ezekről a tervekről több éves távlatokban (és rébuszokban) beszélt eddig a szakma, soha, semmi igazán konkrét (tervrajz, határidő, stb.) nem került az asztalra. Ráérünk erre még mondtuk - amíg aztán az I. kerület elő nem állt azzal, hogy 2 hét múlva nyista turistabusz, mert jönnek a betonkeverők és a kettőt nem bírja el a Mátyás-kori csatorna.
Az első felhördülésre jöttek aztán az újabb ötletek az államtitkárságtól, melyektől az égnek álló hajunk elkezdett komolyan őszülni, majd hullani is:
- a turistabuszokról a vendégek szálljanak át 66 fős BKV-buszokra
- a leszállítási idő legyen 30 mp turistabuszonként
- a BKV-buszok majd 5 percenként járnak
- mi, hogy nem csak Hop-on Hop-off buszok vannak, hanem más turistabuszok is? Öööö....
A többi, apróságot már nem is sorolom, volt még egy rakás olyan dolog, amelyből egyértelműen kiderült, hogy sem az I. kerület (ahová pedig szinte minden hazánkba látogató turista elzarándokol), sem az államtitkárság, sem a nemsokára megalakítandó Nemzeti Turisztikai Ügynökség (NTÜ) vezetőinek sincs fogalma arról, hogy mi a turista, hogyan mozog, mit lehet vele megcsinálni és mit nem.
Tárgyalások sorozata kellett hozzá, hogy legalább az alapelveket felfogják és ki lehessen egy olyan kompromisszumot alakítani, amely során a kecske - ha nem is lakik jól, de legalább - nem hal éhen.
Miközben ezen ujjongunk, érdemes azonban elgondolkozni azon, hogy azok az illetékesek, akik ilyen okos ötletek alapján akarták átszabni a hazai turizmus egyik legfőbb útvonalát, milyen döntéseket fognak hozni a jövőben. Vajon most jobban értenek-e már a szakmánkhoz? Felfogták-e, hogy ebben az iparágban sem lehet feltalálni a magyar narancsot (s ha mégis, akkor annak olyan is lesz az íze)?
Nekem személy szerint elég erős a gyanúm, hogy a feltett kérdésekre sajnos továbbra is egy egyértelmű NEM a válasz. Mit lehet tehát tenni? Vélekedésem szerint fel kell készülnünk egyrészt arra, hogy bármikor újra riadóláncszerűen kell majd összehívni a szakmai civil szervezeteit, hogy együttes nyomásgy
akorlással és tárgyalással oltsuk el azokat a tüzeket, amelyek az adott ötletgazdák gondatlanságából veszélyeztetik a turizmus erdejét, másrészt viszont nem ártana előre gondolkozni és megpróbálni végre szakmai irányelvek alapján terelgetni a politikai döntéshozókat. Úgy, hogy az ő igényeik is kielégíthetőek legyenek (ne legyen illúziónk: a politikai akarat ellenében semmit sem fogunk elérni) és a szakmai céljaink többsége is
megvalósulhasson.
És bár csak egy csepp vagyok a turizmus tengerében, én el is kezdek ötletelni, megoldásokat keresni a jövő kihívásaira. Szólok előre, hogy ezek a gondolathalmazok nem lesznek tökéletesek (nem értek mindenhez) és biztos, hogy nem is fogják mindenki tetszését elnyerni (nem is ez a célom), de még az is bőven benne van a pakliban, hogy sosem jutnak el arra a szintre, ahol a megvalósításról döntenek. De ki tudja - egy próbát mindenesetre megér.
Hölgyeim és uraim, Kolleginák és Kollégák: következzék tehát a Budapesti Turizmus Jövője - ahogy én csinálnám...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.