Idegenvezetők világa

Bravó, bravó – mondogatta a BKV-ellenőr minden egyes nyugdíjas vendégemnek, amikor a Kossuth téri metrómegállónál elhaladtunk mellette. Mivel nem igazán értettem a dolgot, a mozgólépcsőn állva visszakérdeztem még, hogy ezt nekünk mondta-e és ha igen, miért.

A válasz meghökkentett: „Igen, mert a burzsuj nyugatnémetek (sic!) már megint ingyen utaznak”.

Az ellenőr annak köszönheti munkakörének megtartását, hogy nem volt sem kedvem, sem lehetőségem a csoportomat magára hagyva visszamenni hozzá. Ha ugyanis erre lehetőségem lett volna, akkor – még mielőtt kirúgattam volna az „utazóközönséggel” való modortalan bunkóságáért – felvilágosítottam volna, hogy az ő fizetéséhez is hozzájárul az a német turista, aki bár ingyen utazhat a kormány rendelete és az EU szabályozásai révén, a BKV-n, de úgy egyébként (adók, járulékok és hasonlók formájában) rengeteg pénzt hagy a magyar állam zsebében. Amiből aztán finanszírozni lehet az olyan veszteségtermelő cégeket, mint a BKV.

Amikor aztán a Szent István Bazilika melletti főpostán az egyik vendégemnek megtetszett a szépen restaurált beltér és botor módon csinált róla egy fotót, a biztonsági őr majdnemhogy megverte érte. Érthető módon, hiszen a hibája kettős volt: nem volt tisztában vele, hogy a postán nem szabad fényképet készíteni (ezt persze semmi sem jelzi), majd az őr „Nem fotózunk, azonnal retusálja (sic!) ki a képet!” felszólítására nem tudta, mit is kell csinálni – illetve mit nem.

De aki azt hiszi, hogy csak a tanulatlan, turizmusban kevésbé érdekelt embertársaink tettek tanúbizonyságot modortalanságukról, az téved: az egyik legdrágább kávéházunkban a láthatóan stresszelt pincér az idős vendégek pillanatnyi zavarára (nem tudták hirtelen, ki melyik desszertet rendelte) egy halkan, de hallhatóan elmormogott „Tessék már figyelni”-vel reagált.

Mit is mondhatnék ezek után, mint idegenvezető, aki a hazánkat meglátogató vendégek azon hitéből él, hogy őket itt szívesen látják? Legfeljebb annyit, hogy BRAVÓ, BRAVÓ!